Nehéz hét áll mögöttem. Fáradt voltam, sokat dolgoztam és kevés időt töltöttem a szerelmemmel és negatív hatás is ért. Mindig úgy gondoltam, ha valami érzékenyen érint, rámutat arra mi az, amivel foglalkoznom kell önmagamban. Megvizsgálnom, hogy ez engem miért bánt.

Támpontot fog adni a következő lépésemhez, hogyan fejlődhetek. Belőlem ered és ez egy megoldandó feladat, én inkább így tekintek rá a probléma helyett. Azt, hogy ezt egy másik személy milyen stílusban teszi, nem engem érint, hiszen az az ő bizonyítványa.

Hiszek abban, hogy ezek olyan jelzések, amelyek engem építenek. S végső soron bármelyik sikeres embert, aki valaki egyedit hozott létre bármely területen, sokan támadták, de ennek ellenére nem számítottak a negatív kommentek. Ghandi is megmondta:

Először megtűrnek téged, később nevetnek rajtad, később harcolnak ellened, majd győzöl.

Senki sem veheti el tőlem az álmaimat, hiszen az enyémek. Senki sem kérdőjelezheti meg azokat, mert egyedül csak nekem kell hinnem benne, hogy sikerülnek. Tudom, hogy az erősségem az, hogy jól szervezem az életemet és, amire a szívemből vágyom, az egy nap teljesül. Sosem hagyom ki az apróbb lépéseket, mert tudom azzal önmagamnak ártok. Márpedig ki akarna önmaga ellensége lenni? Ki előtt kéne halogatnom vagy sunnyognom? Nem éri meg, hiszen megvannak a céljaim. 

Lásd Rubint Rékát ( folyamatosan tudod követni, mennyi mindent megtesz a rajongói oldalán) is, aki azt mondta az egyik fitnesz videójában:

- Te is meg tudod, csinálni , csak kitartóan és következetesen kell csinálni- és így van, Én is leteszteltem és működik. Egyedül Te kellesz a saját sikeredhez, aki pedig negatívat kommentel...nos így vagy úgy de követ téged, akkor ki akar becsapni kit?:)))))))

Siker az, amikor lépésről lépésre végig csinálod, amit kell. És, hogy mi kell pontosan? 

Én tudtam, hogy elismert író akarok lenni. Nem az olvasói számok miatt, nem a több tízezres követői tábor, és nem is a pénz miatt.

Hanem azért, mert ez az a dolog, amit szívvel lélekkel tudok csinálni. Jól érzem magamat, miközben írok, sőt nem jól hanem ilyenkor érzem igazán, hogy élek. Hogy adhatok valami jelentőset. És tudod mi a jó ebben? Hogy sok ember tud ezzel azonosulni, mert hasonló dolgokon megyünk keresztül az életünk során. Szuper érzés ezt megosztani, megbeszélni és egy jót nevetni rajta és akár együttes erővel de túl lendülni a nehézségeken.

Élvezem, amikor felkérést kapok, arra, hogy mások személyes sztorijait megírjam. Ilyenkor én is egy része leszek a történetüknek és ezért hálás vagyok. Örök emléket okozni másoknak, látni a boldogságot felemelő érzés.

Ezért is tettem meg az első lépést: létrehoztam a blogomat, hogy online is jelen legyek, s ne csak egy novella sorozatban, felolvasóesteken vagy pályázatokon olvassák a műveimet. Hanem, hogy bárki számára elérhető legyen az írásom. 

Az első hónapban: kaptam két Index 2 kiemelést és született egy vendég blogger írásom is.

Illetve, elindítottam egy Zárt csoportot,

( itt tudsz csatlakozni: https://www.facebook.com/groups/914811435342748/?ref=bookmarks  )

ahol egy igazi írói közösségben mindenki tud érvényesülni és sok technikai információt lehet megosztani egymásközt. Igazán buli!

Haladok, és ez a fontos. Mindennap foglalkozom azzal, mi legyen a következő lépés. És nem megterhelő, inkább feltölt. Képzem magam, hiszen ma már online rengeteg minden elérhető. Türelmes vagyok, és tudom most  a lelki szemeim előtt látom a teljes képet, de alig várom, hogy ez apránként a valóságban is megelevenedjen.

Ha érdekel, hogy haladok lépésről lépésre, kövess:

https://www.facebook.com/Fannitasztikus-1959059877679573/